A bőr látványos Értelmes Biológiai Különprogramjai (epidermisz)
Az Értelmes Biológiai Különprogramjaim 7 leckéje

Fordítás lengyel nyelvről

ELMÉLETI KALAND A GERMANISCHE HEILKUNDE-vel

Kalandom a Germanische Heilkunde-vel, amely életem legnagyobb kalandja volt, 2017 júniusában kezdődött. Nagyon magas vérnyomással kerültem kórházba, ahonnan többek között egy teli táska gyógyszerrel, az életemet féltve és egy napi vérnyomásmérési utasítással távoztam. Az orvosoktól persze nem sikerült megtudnom sem a „panaszaim" okát, sem hogy mit okoznak a gyógyszerek a szervezetemben, és azt sem, hogy mikor fogok meggyógyulni. Az orvosok, akikkel dolgom volt, fenyegetően, cinikusan és nemtörődömséggel kezeltek, így máshol kezdtem el segítséget keresni.

Egy barátnőm, aki elvégezte a Germanische Heilkunde szeminárium második szintjét, tájékoztatott, hogy 2017 októberében Ewa Leimer vezetésével egy új szeminárium megrendezésére fog sor kerülni.

A eleinte felmerülő nehézségek után lassan kezdtem elsajátítani a tudást, amely teljesen lenyűgözött és valóban elkezdtem magamba szívni minden információt. Mindezek ellenére továbbra is rettegve vettem be a kórház által elrendelt gyógyszert.

Néhány hónapnyi tanulás után rájöttem valamire.
Felhagytam a vérnyomás mérésével és a gyógyszerek szedésével. A második szemináriumi szint után, egyre inkább lenyűgözve az új információktól, úgy éreztem, hogy valami megváltozott bennem. Nem tudtam leírni, hogy mi az, de tudtam, hogy a változások intenzívek voltak úgy, hogy kevesebb mint egy év telt el a Germanische Heilkunde-vel történt első kapcsolatfelvétel óta.
 

KALANDOK A GERMANISCHE HEILKUNDE-VEL A GYAKORLATBAN -
TÜNETEK AZ MK-FÁZISBAN

2018 szeptemberében vettem észre, hogy valami nincs rendben a szememmel - a szemem sarkából erős, gennyes váladékozást, továbbá égést és bőrpírt tapasztaltam. Reggel ébredés után nehezen tudtam kinyitni a szememet, mert össze volt ragadva a gennytől. Ezúttal a Germanische-vel kapcsolatos ismereteim segítségével megértettem, hogy a könnymirigy vagotóniájáról van szó (entoderma), amely egy biológiai konfliktus tartalma:

• „nem tudsz megszabadulni valamitől, amit látsz, és még mindig a szemed előtt van” (a bal szem könnymirigye) és
• „nem láthatod azt, amit látni akarsz” (jobb oldali könnymirigy)

Néhány napon belül a fenti tünetekhez mindkét szemem (ektoderma) szemhéján duzzanat és bőrpír jelentkezett, különböző konfliktustartalommal:

„kívánt vagy nem kívánt vizuális elválasztás a partnerre vagy anya/gyermekre vonatkoztatva”.

A tünetek súlyosabbá váltak – súlyos ödéma, a szemgolyók erős kivörösödése és gennyes könnyek formájában. Néhány nap múlva a bőr hámlani kezdett a szemhéjakról, amelyek fekélyesedni kezdtek. Miután elvégeztem a szeminárium harmadik szintjét, és beszélgettem Ewa Leimer asszonnyal, akivel részletesebben meg tudtam beszélni a problémáimat, újabb tünetek jelentek meg.

Az arcom bal oldalán a bőr kipirosodott, és egy nagy duzzanat látszódott rajta, gennyes váladékkal. A szemeim megduzzadtak, az arcom feldagadt, mintha megvertek volna.
A tünetek elkezdtek „lefelé terjedni” a nyakam felé, és az éjszaka folyamán egyre súlyosabbak lettek. Féltem. Emlékeztem, hogy hasonló tünetek (de sokkal kisebb intenzitással) egyszer már jelentkeztek nálam több mint 10 évvel ezelőtt, és féltem, hogy mindaz, amin akkor keresztülmentem, megismétlődhet.

Felkerestem Ewa Leimer asszonyt, aki hihetetlen türelemmel, hihetetlen intuícióval és nyugalommal magyarázta el nekem, hogy mi történik a testemben. Megértettem, hogy itt több ÉBK-ról van szó, amelyek úgy jöttek, mint egy „lavina". A fájdalom nem volt annyira megterhelő, de az arcom kinézete megrémített. Félelmet, rettegést és pánikot éreztem. Miután beszéltem Arturral, befejeztem azt, hogy a tükörben nézegetem magam, ezzel elkerülve egy újabb konfliktust a következő tartalommal: „bemocskoltság” – „elcsúfítva érzem magam”.
 

A GERMANISCHE HEILKUNDE 2. leckéje a gyakorlatban - 
A TÜNETEK INTENZITÁSÁNAK FOKOZÓDÁSA

Amikor már azt hittem, hogy megszoktam az arcomon bekövetkezett változásokat, nagyon súlyos tünetek jelentkeztek a nyakamon. Először egy piros folt középen, a gégém magasságában, majd ez a terület egyre jobban kiterjedt. Aztán egy édesanyámmal folytatott telefonbeszélgetés után rögtön masszív tünetek jelentek meg, hatalmas duzzanattal, egy lila folttal, amely az egész nyakamat beborította egészen a dekoltázsomig. Biztos voltam benne, hogy a tünetek az egész testemre kiterjednek. Félelmet éreztem. Ezeknek az érzelmeknek a hatása alatt nem tudtam rájönni, hogy melyik DHS-nek melyik konfliktusmegoldása megy most végbe.

Nem sokkal később belázasodtam. A nyakamon lévő hámréteg hámlani kezdett. Minden mozdulat, még a levegő körülöttem lévő mozgása is fájdalommal járt. Nem tudtam feküdni, járni, állni, ülni, enni, inni, mosakodni, aludni..... Csak fájdalmaim voltak, így teltek a másodpercek és az órák, elviselhetetlen volt, és a hűsítő gélek is csak pillanatokra hoztak enyhülést. A duzzanat nőtt. Miért? A vese-gyűjtőcsatorna egyik ÉBK-ja aktív volt? Abban a pillanatban be kellett ismernem, illetve mélyen legbelül úgy éreztem, hogy ezekkel a tünetekkel teljesen magamra hagytak. És abban a pillanatban – egy régi szokásomhoz híven – mindenképpen tudni akartam, hogy mi az amit tehetek.

Ewa Leimer nagyon érzékletesen, de határozottan elmondta nekem, hogy minden, ami most velem történik, az érzékeléseimmel kapcsolatos, csak én dönthetem el, hogy mi legyen a következő lépés, hogy csak én vagyok felelős magamért és azért, ami velem történik.

Ez egy nagyon fontos leckéje volt a Germanische Heilkunde-nek, hogy senki más nem tudhatja és nem mondhatja meg hogyan érezzük magunkat ebben a helyzetben, és mi az, ami a legjobb nekünk. Mi magunk érezzük, hogy mit kellene tenni, de a gyakorlatban ez mégsem olyan egyszerű.

Azt is megértettem, hogy ennél az ÉBK-nál mit jelent az epidermisz ennyire jellemző hiperérzékenysége. A fájdalmaim az elviselhető (ezek csak pillanatok voltak) és az elviselhetetlen között váltakoztak, és tulajdonképpen éjjel-nappal velem voltak. Sírtam a fájdalomtól. Egy kis időre el tudtam aludni, de a fájdalom mindig felébresztett, és olyan sokáig kínzott, hogy ettől a fáradságtól egy időre tényleg elaludtam. Ez így ment egy darabig. A hideg joghurt a nyakborogatásomon nagyon gyorsan túróvá változott. A nyakam feldagadt, nagyon forró és vörös volt, illetve lüktetett. Gennyes váladék szivárgott a nyakam teljes felületén, és úgy folyt le, mint a víz. Folyamatosan váltogattam a hideg borogatásokat, amelyek a nyakamra helyezve szintén fájdalmat okoztak.

Ewa Leimer asszony türelmes volt a telefonban, amikor felvettem vele a kapcsolatot, és arra biztatott, hogy keressem meg a DHS-t, amely ilyen tüneteket okozhat. Lépésről lépésre segített a kutakodásban, amely feltétlenül szükséges volt a DHS kiderítéséhez, és az agyi CT-t elnézve gyanította, hogy az epidermisz vagotóniája mellett ennek a elválasztásnak egy aspektusa is aktív fázisban lehet! Az elválasztás aspektusa? Rájöttem, hogy minden sokkal összetettebb, mint gondoltam. A felhám öt rétegből áll, amelyek mindegyike korábban fekélyes volt, és most sejtről sejtre kell ezeket pótolni. Ez pedig a test sejtjei által termelt fehérjék fáradságos munkája. Amikor a felhám legmélyebb rétege kifekélyesedik, a kötőszövet (ősi mezoderma) úgy reagál, mint egy sérülés után.

Rájöttem, hogy ezzel egy időben más ÉBK-k is, ám különböző fázisokban játszódhatnak le a testemben. Ugyanakkor még mindig a fejbőröm ÉBK-jának (a felhám ÉBK-ja) aktív fázisában voltam, ami intenzív hajhullással járt (KA-fázis 2018 márciusa óta tart). Ráadásul fáradt voltam a fájdalmaktól, amelyek az ágyéki részen és a bal csípőmben jelentkeztek (MK-fázis, önleértékelés). Így el tudtam képzelni, hogy mi zajlik az agyamban, és hogy ez mekkora erőfeszítést jelent az egész testemnek. Ügyeltem arra, hogy fehérjében gazdag ételeket egyek, és nem szedtem semmilyen gyógyszert.
 

A GERMANISCHE HEILKUNDE 3. leckéje a gyakorlatban -
egy összeomlás

Azok az emberek, akik meglátogattak, akik nem ismerték a Germanische-t, és látták ezeket a tüneteket, staphylococcusokról, streptococcusokról, pemphigusról, szepszis fertőzésről beszéltek, továbbá az összes belső szervem pusztulásának veszélyéről. Ez összeomlást és félelmet keltett bennem, illetve kétségek és kérdések merültek fel - jól csinálom-e, tényleg átmegy-e a Germanische a vizsgámon?

Vagy talán a veszélyes baktériumok már tombolnak a szervezetemben? Lehet, hogy az egész testemet megfertőzik? Mindenesetre azt láttam, hogy a bőröm felületének nagy része erős gennyesedésen megy keresztül. Fogalmam sem volt arról, hogy esetleg anaerob baktériumok voltak-e a sebben, amelyek, ahogy Dr. Hamer mondta, életveszélyesek. Képes leszek-e egyedül megbirkózni ezekkel a súlyos tünetekkel? A tüneteim nyomasztóak voltak. Már a tűrőképességem határán voltam.

Ewa Leimer asszony és Artur felhívták a figyelmemet annak a lehetőségére, hogy ha nem tudok kitartani, akkor a vagotóniás fázis megszakítására és külső intézkedésekre lesz szükség. Tudtam, hogy akkor újra szteroidokat, antibiotikumot vagy kortizont kellene szednem, illetve orvoshoz vagy kórházba kellene mennem.

És ismét eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt amikor az első tünetek jelentkeztek az arcom és a nyakam bőrfelületén, egy orvos diétát, kenőcsöket, szteroidokat, szájon át szedhető antibiotikumokat és injekciókat írt fel nekem. Akkor én mindent bevettem, de a tünetek nem múltak el. Váltogattam az orvosokat és mindegyik más-más gyógyszert ajánlott. Ez a „kezelés” körülbelül egy évig tartott. Az évek során a tünetek felváltva jelentek meg és tűntek el, kisebb nagyobb intenzitással, én pedig a gyógyszereket mindig arra használtam, hogy a tünetektől a lehető leggyorsabban megszabaduljak. El kellett döntenem, hogy vissza akarok-e térni ehhez a megoldáshoz. Azt tudtam, hogy ezzel megszakítanám az MK-fázis első felét és az ÉBK biológiai lefolyását. Ez ugyanolyan lenne, mint egy függőben lévő gyógyulás/vagotónia?!!!!

A tudat, hogy ennek a fázisnak a megszakítása egyáltalán nem oldana meg semmit, hogy a vagotónia úgyis visszatérne, erőt adott ahhoz, hogy átvészeljem és a tüneteket mindezekkel együtt továbbra is figyeljem. Tudtam, hogy ha őszintén és komolyan veszem a Germanische tudását, akkor ezt ki kell próbálnom a saját testemen, hogy lássam, hogyan működik a gyakorlatban.

Még egy hétig kitartottam. A nyakamon lévő seb akkoriban úgy nézett ki, mint amit egy „vörösen izzó vassal megégettek”, és ugyanúgy fájt is. Ez idő alatt azonban észrevettem, hogy a terület, ahol a tünetek jelentkeztek, kissé megváltozott, bár a bőr felrepedezésének, hámlásának és a felhám kiválasztásának folyamata folytatódott. Aztán a fájdalom az elviselhető szintre változott. Az első éjszaka félálomban és ez már egy eredmény volt. (!!!)
 

A GERMANISCHE HEILKUNDE 4. leckéje - Epikrízis (EK)

2018 decembere van. Erős fájdalmaim közepette vártam egy epileptoid krízisre. Igazából nekem mindegy volt, hogy milyen erős lesz a krízis, és hogy képes leszek-e elviselni, én csak ezt az EK-t akartam megtapasztalni. Egyik reggel különös élményben volt részem. Megpróbálom leírni. A szokásos reggeli beszélgetés során elkezdtem mondani valamit, de nem tudtam, hogy valóban beszélek-e, vagy csak úgy tűnik. Úgy éreztem, mintha víz alatt lennék, és minden lassítva történne. Nem tudtam, hogy én vagyok-e az, aki itt ül, vagy csak úgy tűnik, mintha én lennék.

A fejem hátraesett, és megkértem Romant, hogy tegyen egy hideg borogatást a fejemre. ... Ültem (de nem tudom, hogy ültem-e) körülbelül egy órát a hideg borogatással.

Ezután sokáig aludtam, és közben nagyon gyakran kellett vécére mennem. Tudtam, hogy ezek a tünetek az EK-t jelentik! De talán mégsem ez volt az? Nem voltam benne biztos. Később is voltak ilyen pillanatok, bár kevésbé intenzívek.

Ezután folytattam a dolgot és cserélgettem a nyakamon lévő gennyel átitatódott kötéseket. A kötések szokás szerint ugyanúgy tele voltak gennyel, de a gennyes foltok területe egyre csökkent. Akkoriban csak ettem és aludtam, mint egy kisbaba. A súlyos fáradtság szó szerint kiütött.

December 27-én ott kellett lennem a turista vendégeim miatt, és január 1-jéig dolgoztam. Mivel a munkám során emberekkel kellett foglalkoznom, a nyakamat egy kendővel kellett bekötnöm, hogy a seb ne legyen látható. A kendő érintése fájdalmas volt, de nem volt más választásom. A kendő jól befedte a sebet. Este letéptem a nyakamról a megszáradt gennyes kendőt, és lefeküdtem aludni, hogy reggel ismét új kendőt kössek a nyakamra, és munkába menjek.

Micsoda meglepetés és sokk (minden bizonnyal a legcsodálatosabb és legboldogabb sokk volt!), amikor január 1-jén reggel megláttam Romant, amint nevetve és örömében ugrándozva szemlélte a nyakamat. Belenéztem a tükörbe és láttam a befejezett gyógyulási fázist! A nyakam! Visszakaptam a régi nyakamat!

Ez leírhatatlan örömmel töltött el. A testünk tökéletes, és megteszi, amit a túlélésünk érdekében meg kell tennie, még akkor is, ha ez a konfliktus súlyosságától függően néha hosszú időbe telik is.

A GERMANISCHE HEILKUNDE 5. leckéje a gyakorlatban -
MK-fázis 2. fele – a hegesedési fázis

Amikor Germanische-t tanultam, nem sok figyelmet fordítottam az MK-fázis 2. felére, mert azt hittem, hogy ebben a fázisban már semmi más nem történik. Az MK-fázis 2. fele alatt nagyon fáradtnak és gyengének éreztem magam.

A nyakamon az látszott, hogy a szervezet ekkor még azon dolgozott, hogy türelmesen befejezze a folyamatot. A vagotónia idejét és lefolyását maga a természet határozza meg, és ez a folyamat addig tart, amíg a szervezet be nem fejezi a szövetek helyreállítását az érintett szervrészen.

A megnagyobbodott nyirokcsomó az állam alatt a nyakamon most már egyértelműen érzékelhetővé és láthatóvá vált. Megértem a testem reakcióját (itt valószínűleg önleértékelést éreztem, és a legközelebbi nyirokcsomóm reagált rá).

Miért van megnagyobbodva? Két lehetőség van:

1. A nyirokcsomó megduzzad a fokozott anyagcsere miatt. Ez a fokozott anyagcsere a nyirokcsomót határoló szövettani rész vagotóniájában jön létre. Ha a nyirokcsomó mérete az önleértékelés befejezése után csökken, ez azt jelenti, hogy ez volt a helyzet.
2. Ha nem, akkor ez azt jelenti, hogy a nyirokcsomón magán ÉBK futott.

A nyirokcsomó az agy fehérállományához tartozó szövet, amely a konfliktus aktivitása során elhalás formájában összezsugorodik, míg a gyógyulási fázis végén a korábbi nekrózis helyén mindig több szövet keletkezik, mint az ÉBK előtt. Most már tisztában vagyok ennek a tünetnek a biológiai jelentőségével. Most nem fogok az orvoshoz rohanni a félelemtől, hogy ott azt hallgassam, hogy ez egy fertőzés vagy nyirokcsomó-daganat mert én értem, hogy mit csinál az én bölcs testem.
 

A GERMANISCHE HEILKUNDE 6. leckéje –
A DHS keresése és meghatározása

Amiről az én esetemben szó van:

• Mindkét szememben a könnymirigyek entodermális részének ÉBK-ja („nem akar látni valamit”/”nem tud látni valami konkrét dolgot, amit látni szeretne"),
• A szemhéj ÉBK-ja (ektoderma)
• Az arc ÉBK-ja (ektoderma),
• A nyak ÉBK-ja (ektoderma) - főként és legerősebben a gége területén, egészen a felhám legmélyebb rétegéig.
• A csípő ÉBK-ja (új mezoderma).
• A fejbőr működésének az ÉBK-ja (ektoderma) („kívánt vagy nem kívánt elválasztás” a partnerrel vagy az anya/gyermekkel való korrelációban) és
• Az ágyéki részek ÉBK-ja (új mezoderma) önleértékelés.

Amíg az arc, a szemek és a gerinc ágyéki szakasza esetében a DHS konfliktustartalmát gyorsabban meg lehetett találni, addig a nyak egy olyan rejtély volt, amelynek megoldására Ewa Leimer biztatott.

A tüneteim lavinaszerűen jelentkeztek, és több ÉBK-tevékenység végét jelezték, amelyek egymás után vagy egyszerre voltak jelen. A sok év alatt a konfliktusok száma nagy mértékben felhalmozódott, ezért voltak a tünetek nagyon intenzívek.

A Germanische-nek köszönhetően tudatosult bennem, hogy az ÉBK MK-fázis 1. felét éveken keresztül szteroidokkal és antibiotikumokkal szakítottam meg. Az arc és a nyak epidermiszének első tünetei, amelyekre emlékszem, sok évvel ezelőtt jelentkeztek, miután apám súlyosan megbetegedett és agyvérzést kapott.

Emlékszem, hogy mekkora félelmet éreztem, miután meghallottam a hírt az állapotáról. Apám bal oldala lebénult, és afáziában szenvedett. Bizonytalan volt, hogy apám egyáltalán túléli-e, de hála Istennek, túlélte.

Hat hónappal később észrevettem az epidermisz MK-fázisának tüneteit (ma már tudom ezt) a bal arcomon és a nyakamon. Ezután egy erős antibiotikumos és szteroidos kezelésen estem át, ami néhány hónapig tartott, és ilyen módon megszakadt az első MK-fázis. Aztán a tünetek újra megjelentek, és én ismét a gyógyszeres kezelések felé fordultam. Sokszor viselkedtem már így. Most újra az MK-fázisban vagyok, de miért pont most?

Ezt az információt továbbítottam Ewa-nak, aki ekkor nyomozóvá változott. Levelezésemben gyakran beszéltem a szorongásomról, amely akkor minden más érzésemet felülmúlta, és ilyenkor mindig arra gondoltam, hogy ezeknek a tüneteimnek valami köze van ehhez a félelemhez.

A nyakamnak ezt a területét tartottam annak a tipikus pontnak, amelyet a ragadozók vadászat közben a leggyakrabban megtámadnak. Ez a ragadozó zsákmányának éppen az a pontja, ahol a támadó megtámadja (megragadja, elkapja a fogaival), hogy kioltsa az áldozata életét. Erre a pontra gondolok: „Torkon ragadott a félelem", „Elszorult a torkom a félelemtől", „Elakadt a lélegzetem a félelemtől"... Ez az a terület, amelyet a fulladással hoznak összefüggésbe.

Ewa Leimer nem hagyta figyelmen kívül a félelemről szóló információmat, hanem követte azt.

Idézet: „Nem hiszem, hogy a „torkodat fojtogató félelemről” szóló elmélkedéseid túlságosan elrugaszkodottak. Ami apáddal történt, annak minden bizonnyal köze volt ehhez a félelemhez. Ha ez volt a helyzet, akkor még abban az esetben is, ha az apád nem veszíti el a hangját, akkor is össze tudnád kapcsolni ezt a félelmet a torokkal.”

Amikor apám elhagyta a kórházat, nem tudtam vele kommunikálni, mert nem tudott beszélni. Nem akartam, hogy örökre elveszítse a hangját! Hiányoztak a vele folytatott beszélgetések, és nagyon rossz volt látnom, hogy amikor megpróbált mondani nekem valamit, és ő biztos volt benne, hogy beszél, csak artikulálatlan hangok jöttek ki a száján. A beszédközpont a gége közelében található, és a tüneteim pontosan a nyakamnak ezen a táján jelentkeztek.

Vagy ez az idézet: „Nem tudom, hogy a puszta félelemnek a torkot szorító érzése mennyire lehet sín, de szerintem ez is lehetséges."

Idézet: „Az Ön tomográfiás sorozatán találtam egy képet, ahol jól látható egy HG a gége reléjében. Úgy tűnik, hogy a DHS mind a szenzoros, mind a motoros reléket érintette".

Ewa egy másik lehetőséget is felvetett.

Idézet: „De van egy másik lehetőség is, mégpedig az, hogy az elmúlt egy évben a Germanische Heilkunde-vel foglalkoztál, ez valamiféle belső átalakulást, talán belső békét hozott, és most a vagotónia nagy intenzitással visszatért, illetve „megszakítás nélkül" fut... de a mérete olyan hatalmas, hogy ezért vannak ilyen súlyos tüneteid.”

Igen! A kutakodásnak ebben a szakaszában ezek lehetséges támpontok lehetnek. Gondolkodom rajta. A körülöttem lévő emberek észrevették a bennem végbement változást. Én is észrevettem. A Germanische biztosan megszabadít a félelemtől.
 

A GERMANISCHE HEILKUNDE 7. leckéje a gyakorlatban -
támogatás

A beteg vagy a türelmes ember te magad vagy. Te magad vagy az ÉBK tüneteinek lefolyása alatt az a valaki, aki figyeli az érzéseit, a testét, és követi a pillanatnyi szükségleteit.

A barátaim, akik nem ismerték a Germanische Heilkunde-t, az ÉBK-im alatt pánikba estek, fertőzést és halált jósoltak nekem. Azonnal orvoshoz, illetve kórházba akartak küldeni, ingatták a fejüket, bolond embernek neveztek, semmibe vették a döntésemet. Ezzel legyengítettek és nagyon megijesztettek. Megkönnyebbülés volt számomra, hogy elkerültem ezeket az embereket.

Véleményem szerint egy betegnek támogatás nélkül kevés esélye van. A támogatás alapfeltétel a vagotónia alatt. Nagyon örülök, hogy számíthattam Ewa, Artur és Roman támogatására.

Köszönöm Ewa asszonynak, akihez bármikor fordulhattam, a tünetek megjelenésének kezdeteitől fogva, és aki készen állt a tapasztalatával, érzékenységével, amikor további információkat adott a Germanische-ről, továbbá segítségemre volt szakszerűségével a tünetek értelmezésében, kiváló detektívmunkájával és felbecsülhetetlen intuíciójával és jelenlétével, hogy mindig ott volt mellettem, amikor szükségem volt rá. Köszönöm.

Artúrnak, aki a kezdetektől fogva nagy támogatást nyújtott szavakkal, tudással, jelenléttel, beszélgetésekkel, türelmes fordítással és segítséggel a DHS megtalálásában – és emlékeztetett, hogy hallgassam a Mein Studentenmädchen-t és ne a tükörbe nézzek. Köszönöm neked.

Roman, aki türelmesen és megszakítás nélkül ott volt mellettem óráról órára, napról napra, éjszakáról éjszakára, ismételgetve, hogy képes leszek megbirkózni vele, hogy ez egy „gyógyulási” fázis, és hogy minden rendben lesz. Csak most ismerte el, hogy a helyzet milyen szörnyen festett, és hogy a szenvedésem nagyon megviselte őt, de jól csinálta. Köszönöm neked.

Egy ÉBK tapasztalata megtanít a türelemre, a fájdalom elfogadására, a félelmek megszelídítésére, a Germanische Heilkunde-ben való hitre és az Anyatermészet tiszteletére. 

Amikor belenézek Dr. Hamer táblázatába, saját tapasztalatom alapján kezdem megérteni, hogy milyen kihívást jelenthet egy ÉBK. Egy DHS-t nem tudunk elkerülni, de a Germanische Heilkunde ismeretében lehetőségünk van arra, hogy emlékeztessük magunkat, hogy a konfliktust a lehető leggyorsabban oldjuk fel és csökkentsük a konfliktus mértékét. Ez kétségtelenül megváltoztatja az önmagunkkal, a kapcsolatainkkal, az életünk minőségével, az élet tiszteletével való bánásmódunkat.

És most úgy fogok beszélni, mint az Oscar-gálán:

Dr. Hamer, köszönöm!

Éva! Köszönöm Önnek!

Nagyon köszönöm Artur!

Nagyon köszönöm Roman!

Nélkületek nem lett volna lehetséges az ÉBK-mat biológiailag túlélni! ⁵

És felemelem a kinyújtott kezem, és nem az Oscar-szobrot tartom,
hanem a krókuszt, a Germanische Heilkunde szimbólumát.

Dorota

Ewa Leimer megjegyzése:

Ebben az esetben mindhárom szint (lélek-agy-szerv) lekérdezhető volt. Vagyis rendelkezésre állt az agy computer tomográfiás vizsgálata.
Az eset részletes elemzése az oktatási program 4. szintű szemináriumának része.

Először közlünk az ÉBK lefolyásáról egy olyan beszámolót, amelyhez nem tudtuk Dr. Hamer segítségét igénybe venni. Ez a jelentés azért olyan értékes, mert megmutatja, hogy ezt a tudást ha igazából megértetted és a hozzátartozóid támogatását élvezed minden nap magad is használhatod, még akkor is, ha nincs orvosod.....

Biztos vagyok benne, hogy Dr. Hamer nagyon örült volna ennek az élménybeszámolónak....

Doktor Hamer egyik törekvése: hogy ezt a tudást mindenki, terapeuták bevonása nélkül, saját maga számára (hozzátartozói támogatásával) napi szinten használni tudja.

Néha KLINIKAI segítség SZÜKSÉGES, még akkor is, ha figyelembe vesszük a Germanische Heilkunde ismereteit (Hamer doktor állítása szerint ez az esetek 3-5%-a), de sajnos ma a Germanische Heilkunde tudása szerint nem kaphatunk ilyen segítséget.

Ezért fontos, hogy az ÉBK lefolyása alatt mindenki tudatosan bölcs döntéseket hozzon a közvetlen környezete bevonásával... Néha nehéz átvészelni a súlyos, megterhelő tüneteket, de azért lehetséges.

A dokumentáció szerzője érthető és átlátható módon mutatta be ezeket. Így nem sok megjegyzésre van szükség.

A tünetek hozzárendelése azonban nem korrekt. A hagyományos orvoslásban nyirokcsomókról beszélünk a nyakon. A Germanische Heilkunde-ben tudjuk, hogy a nyakon kopoltyúhasadékok helyezkednek el, és nem a nyirokcsomók.

A különbség szövettani:

• a kopoltyúhasadékok ektodermálisak,
• a nyirokcsomók új mezodermálisak.

Mindkettő más konfliktustartalomra reagál. A nyirokcsomók az enyhe önleértékelés-konfliktusra, a kopoltyúhasadékok a szemből érkező félelem konfliktusára reagálnak.

Az ÉBK tüneti lefolyása hasonlóan néz ki. A különbség: a nyirokcsomók ÉBK-ja után a végén több szövet marad, azaz a csomó mindig nagyobb marad, míg a kopoltyúhasadékok csak a gyógyulási fázisban duzzadnak meg, majd ez a duzzanat az ÉBK végeztével ismét visszahúzódik. Akkoriban Dorota nem pontosan ismerte ezt a különbséget. A nyirokcsomók ÉBK-járól szóló leírása helyes, de neki nem volt ilyen ÉBK-ja.

Dorota asszony agyi CT-je azt jelzi, hogy egy frontális félelem DHS-re reagált. Miután az egész „rémület” elmúlt, ő a frontális félelemmel lépett az MK-fáziba is... ezért a duzzanat. Az ÉBK befejezése után a duzzanat eltűnt.

Az ő ÉBK-i nagyon látványosak voltak, mert ezek az elejétől kezdve folyamatosan megszakított vagotónia eredményei voltak.

Köszönöm szépen, hogy közzé tehettem ezt a Germanische Heilkunde-vel kapcsolatos tapasztalatot.

Ezért nagyon hálás vagyok Dorotának!

Az ilyen beszámolók felbecsülhetetlen értékűek!

1. Érzékelések: A szervezet reakciója a kódnak megfelelő viselkedés szerint.
2. Az agroturizmusom vendégei
3. Hagyományos orvosi intézkedések - lásd a kommentárban
4. Ha Dorota már ezek előtt elvégezte volna a teljes képzési programot, akkor nem lett volna szüksége Ewa és Artur információira, és Roman állandó támogatása mellett egyedül is sikerült volna neki ezt az egészet megoldani.