A bőr elváltozásai 

Rövid összefoglalás 

Dr. med. mag. Ryke Geerd Hamer

A Germanische Heilkunde® felismerései szerint, amelyek a daganatok és rákkal egyenértékű betegségek ontogenetikai rendszerén alapulnak, a bőrnek két rétege van. Ezek egymáson fekszenek, de különböző a szövettani (sejt) formájuk és eredendően teljesen más a feladatuk, valamint más-más agyi relék irányítják.

A bőr rétegei: felül a  felhám (epidermis),  alatta pedig az irha (corium) helyezkedik el. Fejlődéstörténeti szempontból tehát eltérő az eredetük, az agyi irányításuk, és az értelmes biológiai különprogramot (SBS) beindító biológiai konfliktus (DHS) is mindkét esetben más.

Az irharéteg (corium) középső csíralemez eredetű, ősi mezodermális, kisagyi irányítású szövet.
Az irharéteg képződménye pl. a női mell, mégpedig annak a mirigyes állománya, ami az állatoknál kétsorosan képződött egészen a lágyékhajlatig.

Melanoma vagy amelanotikus melanoma

Az irharéteg a bemocskoltság- vagy elcsúfítottság-érzésnél, amennyiben ez biológiai konfliktust okozó súlyos, drámai hatású megrázkódtatást (DHS-t) okoz, azon a ponton, ahol az egyén elcsúfítottnak érzi magát, melanoma vagy amelanotikus melanoma keletkezik.

A melanomát akkor nevezzük amelanotikusnak, amikor az nem tartalmaz pigmentet.

Melanomának nevezzük, amikor pigmentet tartalmaz és a színe fekete, vagy kék. Ennek okán a női mellben előforduló (adenoid) rákot is amelanotikus melanomának nevezzük. 

A melanoma ősi értelme és feladata (ősinek nevezzük, amikor a fejlődéstörténeti ősöknek az irharétegen kívül még nem volt más bőrük) az egyén integritását elhatárolni más egyénektől, illetve kapcsolatot tartani más fajtársakkal (gyermek vagy partner).

Ha az egyén integritása egy támadás vagy eltorzulás következtében olyan mértékben sérült, hogy Biológiai Konfliktus lépett fel, akkor az egyén egyfajta védőfalat (adenoid = ősagy vezérelte karcinóma) épített azon a helyen, ahol megtámadták. Ez mintegy megerősíti a falat a külvilág felé.

Ezt a helyi védőfalat melanomának vagy amelanotikus melanomának szoktuk nevezni. Melanotikus melanomát akkor látunk, amikor egy májfolt történetesen részt vesz az eltorzítottság érzékelésének lokalizálásában.

Májfolt

A májfoltok bőrünk melanofórokat tartalmazó maradványszigetei, amelyek egykor az egész testet pigmenttel fedték be a túlzott napfény ellen, ahogyan ez ma is jellemző a színes bőrű emberekre, akik minden bizonnyal jobban tükrözik az ember eredeti állapotát, mint az úgynevezett fehérek vagy a pigmenthiányosak. Eszerint az ember otthona a szubtrópusi éghajlaton volt, ahol nem volt szükség ruházatra. A melanomák, mint említettük, a konfliktus-aktív fázisban történő sejtszaporulattal növekednek. A konfliktusmegoldást követő megoldási fázisban, normális esetben gombák vagy mikobaktériumok segítségével, elsajtosodás során lebomlik, felszívódik.

Bőrtuberkulózis

A bőrtuberkulózis, azaz a melanoma elsajtosodása a megoldási fázisban alakul ki. Az epidermiszen nem lehet látni semmit, ugyanis a külső hámréteg sértetlen marad, és a melanoma felszívódik.
Ez azt jelenti, hogy a bőrtuberkulózis kizárólag az irharéteg tuberkulózisa.

Akne

Akkor fordul elő pl., amikor egy serdülő bemocskolva érzi magát, különösen az arcán, és egy ún. akné alakul ki: az irharéteg kis melanomaszigete, ami kifelé kinyomható.

A nyugati orvoslás nem ismerte fel azt sem, hogy a corium és az epidermisz a sejtszaporítást és a sejtcsökkenést (-sorvadást) illetően egymással ellentétesen viselkednek az adott konfliktus-aktivitásban, vagy a gyógyulási fázisban. A Germanische Heilkunde® ezen összefüggéseinek hiányos ismeretei vezettek ahhoz, hogy a dermatológusok csak tüneteket látnak. Ez vezet a csupán „tüneti” kezelésekhez, kenőcsök, hintőpor, tinktúrák használatához, a műtéti úton történő eltávolításhoz, amelyek során messze az egészséges területeket is eltávolítják.

A felhám (epidermisz) a legújabb szöveteink közé tartozik, a külső csíralemezből származik, és a nagyagykéreg irányítja.

A felhámnak van egy felső és egy alsó oldala. Az alsó rész a coriummal határos. A felső oldal az, amit kültakaróként érezhetünk. Ez a kültakaró laphámsejtekből áll, és az agykéreg szenzoros kéregközpontja irányítja.

Neurodermatitisz

Gyermektől/anyától vagy partnertől való biológiai elválasztás-konfliktusnál a bőr fekélyesedését figyelhetjük meg, ami többnyire mint olyan csupán mikroszkopikusan ismerhető fel. Azt azonban érezhetjük, hogy a bőr nem olyan bársonyos puha, hanem érdes. Ezt a betegséget neurodermatitisznek is nevezzük (konfliktus-aktív fázis!).

A fekélyek lokalizációját a konfliktus típusa vagy a konfliktus érzéstartalma határozza meg: pl. a kisbabáink gyakorlatilag mindannyian neurodermatitisszel reagálnak az arcukon, ha biológiai elválasztás-konfliktust élnek át az anyjuktól való elválasztás során.  

Exanthema/ekcéma

A biológiai konfliktus megoldást követő gyógyulási fázisában a bőr ödémaképződéssel megduzzad, amit exanthemának nevezünk. A fekélyek az alapjuktól lassan új laphámsejtekkel töltődnek fel, ami viszketéssel (pruritus), esetleg fájdalmakkal jár.

Vitiligo (ún. fehérfolt-betegség)

Itt ugyanaz a folyamat zajlik, csak nem a felhám irányában, hanem befelé, a hámréteg pigmenttartalmú, az irharéteghez közelebb eső része felé: ha ott fekélyesedés, tehát sejtelhalás áll fenn, azt úgy látjuk, mint vitiligot, mert ott a pigment tartalmú laphámsejtek úgyszólván láthatatlan fekélyek következtében lebomlanak. Ezáltal fehér foltok alakulnak ki (fehérfolt-betegség), ez azt jelenti, hogy az irhában erős pigmenttartalmú, a felhám alsó rétegében pedig gyenge melanofór réteg van.

A vitiligo biológiai konfliktusa minden esetben brutális elválasztás egy embertől, akihez emocionálisan szorosan kötődött. Az elválasztás ilyenkor rendkívül csúnya módon történik. 

Például: egy fiatal lánnyal közlik, hogy az apja motorbalesetet szenvedett és az agya szétloccsant az úttesten. 

Mindkét fekélyesedés akkor alakul ki, amikor elválasztás érzékelése okozza a biológiai konfliktust. A különválás/elválasztás az állatvilágban óriási szerepet tölt be, sőt, az emberi agyban is 4-5-ször akkora helyet foglal el ez az irányító központ, mint a motoros tevékenységet irányító rész, mert ez felel az egyedek egymás közti szociális viselkedéséért. 

Gyermekként elválni a falkától a biztos halált jelenti. Ezért ezen a téren a tévedés senkinek sem megengedett.
A fekélyesedés elhelyezkedése a konfliktus fajtájától és tartalmától függ: például a csecsemők, akik rugdalózót viselnek, szinte mind az arcukon reagálnak neurodermitissel, ha biológiai elválasztás-konfliktust szenvednek el, mert ott tépik el a kapcsolatot az anyjuktól.

Alopecia (hajhullás)

A haj tulajdonképpen a bőr átalakult laphámszövete. Egy fiatal ember, akinek a nagyanyja mindig a haját simogatta, és aki hirtelen elveszíti a szeretett nagymamát, alopecia aretata, azaz  köralakú kopasz folt alakul ki a feje közepén. Ha később a konfliktust meg tudja oldani, a haja újra nőni kezd.

Neurofibromatosis/Recklinghausen-csomók

Létezik az elválasztás-konfliktus fordítottja is: vagyis amikor valaki nem szeretné, hogy megérintsék. Ebben az esetben neurofibromatosissal reagálunk, azaz csomók alakulnak ki a bőr alatt, aminél senki sem tudja biztosan, hogy itt eredetileg laphámelváltozásról van-e szó, vagy egy ún. schwannomáról, vagyis az idegek kötőszövetes burkáról. Az utóbbi esetben a szövettanászok ezt a képet neurofibromatózisnak tekintik. 

Ez azt jelenti, hogy a test a nem kívánt érintést kvázi szeretné elnyelni, hogy még csak be se juthasson az agyba. 

Példa: Egy apa, aki a lányát éveken keresztül megerőszakolta, az egyik kezét mindig a lány fejének hátsó részén, a másikat a combján tartotta. Pontosan ezen a két helyen alakult ki neurofibromatosis (Recklinghausen-csomóknak is nevezzük).

Basalioma

A basalioma ún. elszarusodó laphámkarcinóma. Ezt a nomenklatúránk szerint a leírt fekélyesedés függőben lévő gyógyulásaként határozzuk meg.
Függőben lévő gyógyulásként jelölünk egy folyamatot, ami bár mindig megoldódik, de soha nem gyógyul meg teljesen, mert a gyógyulás befejeződése előtt kisebb konfliktuskiújulás lép közbe, pl. egy ismétlődő álom. Ennek következtében egy bizonyos gyógyulási schub jön létre, elszarusodó laphámsejtek új képződményével. Ezt a folyamatot nevezzük a bőr basaliomájának. Kézenfekvő, hogy nem a káros napsugárzás vagy a rossz táplálkozás a felelős érte.

Ahogy azt már említettem: a teljes dermatológiát át kell gondolni, mivel annak eddig nem volt tudományos alapja és ami többé-kevésbé egy tünetorientált szakma. A tüneteket helytelenül sorolják be, mert az exanthema/ekcéma virulását vagy a neurodermitist mindig különleges betegségnek, vagy a betegség súlyosbodásának tekintik, míg a fekélyesedéssel járó konfliktus-aktív fázist javulásnak tudták be. Pedig ez pontosan fordítva van.

Az Germanische Heilkunde® szerint nagyon értelmes, logikus módon minden helyreáll, mert a betegségeket az ősi irányvonal alapján tudjuk megérteni és kezelni, megtanuljuk a folyamat egészét szisztematikusan értelmezni. 

Copyright by Dr. med. Ryke Geerd Hamer