Érdes kezek
2002.10.15.
1991 telén a cégem áthelyezett egy másik munkahelyre. Néhány kollégával együtt a telephely újjáépítése volt a feladatunk, és ennek a keretei között az új munkatársakat is betanítottunk. A régi munkahelyi csapattal nagyon szívélyes kapcsolatot ápoltunk egymással, és általában köszönéskor szokás volt a kézfogás.
Ezt a szokást az új kollégák azonnal átvették. Ám sajnos volt egy kolléga, akinek gondjai voltak a személyes higiéniájával. Nem akarom részletezni ez miben nyilvánult meg, csak annyit, hogy nagyon kényelmetlenül éreztem magam, amikor kezet fogtam vele, ezért folyton új taktikákat találtam ki, hogy ezt valahogy megkerüljem.
Például akkor töltöttem fel a mappáimat a gépen, amikor műszakváltás volt, és tudtam, hogy ez a kolléga szolgálatba lép. Amikor én váltottam őt, és kezet kellett ráznom vele, amint elment, alaposan megmostam a kezem, és az asztalomat is pedánsan letakarítottam. A gondolat, hogy például megeszem a tízóraimat, miután kezet ráztam vele, borzalommal töltött el. Ezért vettem saját étkészletet, amelyet mindig elzártam és csak én használtam.
Azóta minden évben, amint elkezdődtek a hideg évszakok, problémáim támadtak a kezemmel. Érdesek lettek, apró repedések keletkeztek rajtuk, amelyek felrepedtek és véreztek, majd a repedések megduzzadtak és elég fájdalmasan gyógyultak. Azonban csak a kéz külső oldala volt érintett, azaz a kézhát, az ujjpercek és az ujjak külső felülete. Se krém, se zsír, semmi sem segített. Nyáron nem volt gond a kezemmel, mert ilyenkor mindig meg tudtam tagadni a szóban forgó kollégától a kézfogást az izzadásra hivatkozva anélkül, hogy udvariatlannak tűntem volna.
1998 tavaszán ismét áthelyeztek egy másik munkahelyre, egy olyan hasonló belső falak nélküli irodába, mint amilyenben eddig dolgoztam. Azt a kollégát azóta nem láttam. Viszont még az új munkahelyemen is szorgalmasan folyt tovább a kézfogás, és 1998 telén ismét kicserepesedett, érdes lett a kezem.
A következő évben 1999 novemberétől 2001 márciusáig megszakítottam a munkaviszonyomat. Ebben az időszakban megismertem a Germanische Heilkunde-t. Megdöbbentem, amikor megállapítottam, hogy sem 1999/2000 telén, sem 2000/2001-ben nem jöttek elő a jól ismert problémáim a kezeimen!
Amikor a fent említett történettel kapcsolatban magam kutattam és összekapcsoltam a Germanische Heilkunde ismereteivel, hirtelen világossá vált számomra, hogy elválasztás-konfliktusban szenvedtem egyidejű védekezéssel (tehát csak a kezek külseje)! Számomra a legrosszabb dolog volt, hogy ezzel a kollégával kerültem érintkezésbe! Az én síneim tehát „iroda/kollégák/hideg évszakok/kézfogás”.
Elmondtam a kollégáimnak, hogy nem tudok kezet fogni velük (a csapatban én vagyok az egyetlen!), mert a kezeim mindig nagyon durvák lesznek tőle és felrepedeznek. Ezt mindenki elfogadta. Most október van, és a kezeim rendben vannak, és valószínűleg sértetlenül átvészelem velük a telet!
1 - Dr. Hamer a felfedezését a kezdetekben „Neue Medizin-nek” később Germanische Neue Medizin-nek és végül Germanische Heilkunde-nak nevezte. Dr. Hamer a felfedezésének a névadásáról ebben a cikkben ír.