Szaruhártya-ÉBK kutyánál

Fordítás lengyel nyelvről

Egy az Ewa-val folytatott beszélgetés arra késztetett, hogy szuka kutyám szemének kezelésével kapcsolatos tapasztalataimat elmeséljem.

De a kezdjük az elejéről:

Kevesebb, mint 2 év telt el a feleségem halála óta, és úgy tűnt a kutya erre nem reagál. Sokan kérdezősködtek a kutya viselkedéséről, mert tudták, hogy főleg a feleségem gondoskodott róla.

A kutyánk nagyon nyitottan viselkedik az emberekkel, és gyakran mások törődtek vele, amikor a feleségemnek el kellett utaznia. A kutya számára még a rövid ideig tartó távolléteink sem jelentettek gondot.

Így volt ez egészen addig a pillanatig, amikor minden ok nélkül felnyüszített, és vakargatni kezdte a szemét. Az első reakcióm az volt, hogy ki kell derítenem, mi történt.

Miután elvittem az állatorvoshoz, egy fluoreszceincsík-tesztet csináltak, és egy körülbelül 5 mm átmérőjű szaruhártya-sérülést találtak. Én magam láttam a sérült szaruhártyát, és nem nézett ki valami jól. Természetesen kapott fájdalomcsillapítót, antibiotikumot és két injekciót a szaruhártya helyreállítására. Körülbelül három hét csepegtetés után ezeknek a tüneteknek el kellett volna múlniuk, de sajnos alig változott valami. A szeme teljesen elhomályosodott, és a kutya is és én is kimerültünk/kikészültünk a folyamatos gyógyszeradagolástól. Az első adag gyógyszer befejezése után következett a második adag, de látható javulás nem történt. A szaruhártyán sebek és még kéregszerű vér is képződött, nagyon rosszul nézett ki.

Három hét után abbahagytam ezt a kínlódást (hogyan lehet egy élénk kutya szemébe pontosan csepegtetni, a cseppek alig találnak be a szemébe), és teljesen leállítottam a gyógyszerek adagolását és használatát. Egy hét után a fiam vette át a kutya gondozását, és ő sem adott neki több gyógyszert. Körülbelül egy hónap múlva a szem magától regenerálódott. A sebek eltűntek, és a szemen lévő „fátyolosság” jelentősen csökkent. Tudtam, hogy már jól van.

Néhány éve ismerem a Germanische Heilkunde-t, de eleinte úgy reagáltam, mint aki nem veszi tudomásul, hogy Dr. Hamer felfedezése létezik. Csak az Évával folytatott beszélgetés és elemzés – miután beszámoltam neki a kutyámmal történt esetről – döbbentett rá, hogy a feleségem „hirtelen eltűnésére” a kutya egy szaruhártya-fekéllyel reagált. Igaz a DHS csak később következett be, de a tünetek tipikusan egy súlyos vizuális elválasztás-konfliktusra utaltak, amikor valakit szem elől tévesztünk. Az embert vagy állatot, „akit szem elől tévesztünk”, könnyebben el tudjuk felejteni. A „csodálatos” gyógyulás orvosságok használata nélkül bizonyítja, hogy ez egy Értelmes Biológiai Különprogram volt. Ma már ennek az egésznek a nyoma sem látható a kutya szemében.

Számomra ez egy újabb bizonyítéka a Germanische Heilkunde hitelességének és a kevésbé hatékony kémiai szerek használata mögé rejtőző orvostudomány nagyfokú tudatlanságának. Ez a történet még inkább tudatosította bennem, hogy milyen irányba kellett volna mindjárt lépéseket tennem, hogy ne tegyem ki a kutyámat és magamat ennek a felesleges szenvedésnek.

 ***

Ewa Leimer kommentárja:

Nagyon köszönöm Zbyszeknek a beszámolót. Fantasztikus! A beszámoló a kedvenc kutyádról szól, és mivel nem sok olyan beszámolónk van, amely állatokról szól, emiatt ez még értékesebb.

Valójában a barátunk nem is akart velem konzultálni a kutyája panaszairól, a témára „véletlenül” terelődött a szó egy beszélgetés során. Zbyszek szerint a kutyája valószínűleg azért sérült meg valahol, mert beteg a szeme, vagyis pontosabban mondva sérült a szaruhártyája..... Nem emlékszem, hogy a kutya a vagotóniás fázis (MK-fázis) melyik szakaszában volt akkor, de az biztos, hogy a kémiai kezelés abbahagyása után kezdett az állapota lassan javulni.

Természetesen részletesebben is foglalkoztam a témával, mert a tünetek pontosan köthetőek voltak a felesége halálához, amiről tudtam, hogy Mika (a kutya neve) számára tragikus lehetett.

Mivel a kutya hozzászokott a (rövid) távollétekhez, ezért nem azonnal reagált egy DHS-sel.

Mika egy ideig valószínűleg azt hihette, hogy gazdaasszonykája hamarosan visszatér. Idővel azonban felismerte, hogy nem fog jönni, és többé már nem látja őt...

Arról, hogy ez mikor történt csak találgatni tudok, mert a kutyánál nem lehet tudni, hogy miként élte ezt meg. A tünetei azonban arra utaltak, hogy a konfliktus-aktív fázis nem tarthatott sokáig.

Miért?

Csak kevesebb, mint két évvel a gazdaasszonykája halála után jelentkezett egyértelműen, hogy Mikának fáj a szeme. Az orvos szaruhártya-sérülést állapított meg. Zbyszek egy határozott szaruhártyalyukat látott, és azt hitte, hogy a kutya a séta közben sérült meg... ...amikor bement egy bokorba, vagy valami ilyesmi....

Egy a szabad szemmel is látható elváltozás azt jelenti, hogy a KA-fázis hosszabb ideig tartott....

A kutya szaruhártyáján sejtcsökkenés volt látható, amely éppen kezdett új ektodermális szövetekkel feltöltődni. A szem fájdalma (az úgynevezett gyulladás) az MK-fázis volt.

A Tudományos táblázat az ÉBK vagotóniás fázisában jelentkező szaruhártya-tüneteket írja le: Szaruhártya-gyulladás. Szaruhártya-fekélyek feltöltése a szaruhártya átmeneti homályosságával.

És valóban, a „kémiai kezelés” során Zbyszek észrevette, hogy a szem elhomályosult.....

De csak az úgynevezett „gyógyszerek" abbahagyása után volt képes a kutya szervezete a DHS által megkezdett folyamatot nyugodtan befejezni.

Nem véletlenül mondja Dr. Hamer, hogy a Germanische Heilkunde segít az állatok nyelvét megérteni. Egy állat ugyanúgy érez, érzékel, mint egy ember, ebben az állat nem különbözik az embertől.

Így senkit sem fog meglepni, hogy Dr. Hamer vegetáriánus lett.