(A Germán Gyógytudomány®-t 1995 óta ismerem.)

 

A hagyományos orvoslás szerinti úgynevezett „betegséglefolyás”:

Az első köszvényes rohamom 1980 májusában egy szombat reggel következett be. A bal nagylábujjízületemben érzett heves fájdalom, melyet első ijedtségemben egy rossz bokamozdulatnak tulajdonítottam, olyan erősnek bizonyult, hogy jóformán csak mankóval tudtam járni. Amikor aztán hétfőn bementem az irodába és elmeséltem, hogy mi történt velem, a kollegám azonnal meg szerette volna nézni a lábamat. Alighogy rápillantott, közölte is a számomra meglehetősen idegenül hangzó verdiktjét: „Neked köszvényed van”. Egy reumatológus doktornővel való jó kapcsolata révén nagyon rövid idő alatt sikerült időponthoz jutnom, hogy minél hamarabb fény derülhessen a baj okára. A doktornő csak megerősíteni tudta a diagnózist, ő is köszvényt állapított meg.

Az elvégzett vérvizsgálat 14 mg/dl húgysavszintet mutatott ki, mely érték a férfiaknál nem lehet magasabb 7 mg/dl-nél.

A roham azonnali leküzdésére és további rohamok megelőzésére a húgysavszint csökkentésére szolgáló tablettát írt fel számomra, melyet ezután minden nap rendszeresen szednem kellett, és emellett szigorú étrendet rendelt el, mely többek között a hús – ideértve a vadhúst is, a káposztafélék, belsőségek, felvágottak, vörösbor és minden egyéb alkohol teljes mellőzését jelentette.

Egy idő után azonban a roham megismétlődött, annak ellenére, hogy rendszeresen szedtem a gyógyszert. Okfejtést, mellyel arra célzott, hogy nem követtem az étrendi előírásokat, nem tudtam maradéktalanul cáfolni, hiszen ugyan ki ne vétkezne időnként?

A hagyományos orvoslás szerint a köszvény a jómódban élők betegsége, olyanoké, akik túl sokat és túl jól esznek és isznak. Ez akár hihetően is hangozhat: a túl magas húgysavszint miatt az ízületekben kristályok rakódnak le, előidézve a már megismert heves fájdalmat.

Amikor 1985-ben a családommal a belga tengerparton nyaraltunk, találkoztunk egy dél-afrikai orvossal, aki a Brüsszeli Egyetemen végezte a tanulmányait. Tanácsot kértem tőle a köszvényemmel kapcsolatban, megemlítve, hogy betegségem kiváltói a jó étkek és italok. Válaszában határozottan visszautasította állításomat, és rávilágított, hogy ennek semmi köze az étkezéshez és az iváshoz. Dél-Afrikában emberek halnak éhen, elérhetetlen számukra a hús és a vörösbor, ennek ellenére ott a köszvény a legelterjedtebb betegség.

Ez elgondolkodtatott. De más alternatíva híján mi mást tehettem volna, mint hogy továbbra sem hagyok fel a gyógyszer szedésével?

 

Gyógyszerek a hagyományos orvoslás szerint

A következő gyógyszereket szedtem 1997-ig:

Colchicine Houdé tabletta: heveny köszvényroham esetén.

Zyloric 100 mg-os tabletta: a húgysavszint csökkentésére szolgál, minden nap be kellett vennem.

Voltaren 75 mg-os tabletta: heveny köszvényroham esetén ezt is be lehetett venni. 

 

De a rohamok újra és újra megismétlődtek, évente akár 5-6 alkalommal is.

 

A Germán Gyógytudomány® szerint

Kezűség: jobbkezes vagyok

Biológiai konfliktusok

A köszvény két konfliktuson alapul:

  • Testmozgással összefüggő önleértékelés-konfliktus (az érintett csontvázrész). Lehet mozgási- vagy tevékenységi önértékelési zavar is.
  • Menekültség- vagy egzisztenciális konfliktus. (vese-gyűjtőcsatorna)

 

Mikor alakul ki a köszvény?

Akkor alakul ki köszvény, ha az ember testmozgással összefüggő önleértékelés-konfliktusa megoldódott, és a menekültség- vagy egzisztenciális konfliktusa aktív.

 

Diagnózis a Germán Gyógytudomány® szerint

 

1997-ben egy szemináriumon szóba került a köszvény.

A köszvényt akkoriban még nem tisztázta a Germán Gyógytudomány®. Dr. Hamer megkérdezte, hogy szeretném-e nyilvánosságra hozni és elemezni az esetemet. Azonnal beleegyeztem. Már a szeminárium előtt elvégeztettem egy CT-t. A köszvény a bal nagylábujj ízületében volt.

Dr. Hamer megnézte a CT-t, és azt mondta, hogy biztosan van egy testmozgással összefüggő önértékelés-konfliktus a bal lábamban és azon kívül menekültség-konfliktusom is van. Elkezdődött a keresgélés, melybe a legkisebb fiam és a feleségem is bekapcsolódott. Egymás között tanácskoztunk. Egy idő után a fiam mondta ki, hogy szerinte annak idején csak fociztam és tájfutottam. Valóban így is volt, mígnem 17 éves koromban apám eltiltott a focitól, amikor az idősebbik bátyám eltörte a lábát egy mérkőzésen. Ezt követően csak a tájfutás maradt.

Dr. Hamer rákérdezett: "Szóval, mi történt ott akkor?"

Be kellett ismernem, hogy 1979 decembere óta nem tájfutottam. Ezt a sportot 1968 óta űztem. Még magam is szerkesztettem és rajzoltam az erdőkben tájfutó térképeket, ez a sport volt a mindenem. A feleségem mindig velem tartott a futóversenyekre és ezt a szokásunkat azután is megtartottuk, hogy 1975-ben megszületett az első fiunk, akit aztán szintén mindig vittünk magunkkal. Telt-múlt az idő, 1978-ban megszületett a második fiunk, és mind a kettőt már szinte lehetetlen volt magunkkal vinnünk.

A következmény az lett, hogy a feleségemnek otthon kellett maradnia a gyerekekkel, én pedig elmentem kikapcsolódni. Érthető módon ez nagymértékben frusztrálta őt, sokat is veszekedtünk akkoriban. Addig-addig, míg egy alkalommal egy hatalmas otthoni botrányt követően dühömben felmondtam tagságomat a tájfutó egyesületben. Attól a naptól kezdve, azaz 1979 december 30-a óta soha nem futottam újra. (Íme, ez volt a testmozgással összefüggő önleértékelés-konfliktusom, a teljes kapitulációm). 

A menekültség-konfliktus abban állt, hogy otthon kellett hagynom a feleségemet. Mondtam is Dr. Hamer-nek, hogy ezt megértem, de könyörgöm!-, miért a bal lábamon jött ki a köszvény, és nem a jobbon? Jobbkezes vagyok, így a Germán Gyógytudomány® szerint a köszvénynek a jobb (partner) lábujjamon kellett volna előjönnie.

Folytatva a „kriminológiai” nyomozásunkat, Dr. Hamer a következő kérdést szegezte nekem: „És miért kellett a feleségének otthon maradnia?”.

„Hát igen, a gyerekek miatt.” Ebből pedig az következik, hogy a köszvénynek a bal (gyermek és anya) lábamon kellett előjönnie, mert jobbkezes vagyok. Balkezesek esetében fordítva lenne. A menekültség-konfliktus befolyásolja a vese gyűjtőcsatornáit és vízretenciót okoz.

Most már azt is értem, amit annak idején a dél-afrikai orvos próbált nekem elmagyarázni, vagyis, hogy a köszvénynek semmi köze a bőséges étkezéshez. Végtére is, Afrikában sok embernek származik megélhetési gondja amiatt, mert nincs mit enniük. Az egzisztenciális, illetve a menekültség-konfliktust hasonló módon lehet érzékelni.

Amióta ezt tudomásul vettem, a köszvényemet mintha elnyelte volna a föld, és ez akkor sem változott, amikor visszatértem a korábban megszokott normális étkezéshez. Ezen a helyen szeretném még egyszer megköszönni Dr. Hamer doktornak, hogy felfedezte a Germán Gyógytudomány®-t, és gyakran támogatott engem és családomat tanácsaival.

Szeretnék köszönetet mondani Pilhar úrnak az interneten található pilhar.com oldalakért is. Lásd még: www.pilhar.com, www.neue-medizin.de

 

Belgium / Nieder-Emmels, 2004.07.13.

 

A rák gyógyítható - de nem leküzdhető...

 

Tisztelettel

Joseph Henkes

 

1 - Dr. Hamer kezdetben "Új Orvostudománynak" nevezte felfedezését, később Germán Új Orvostudománynak, végül Germán Gyógytudományak. Dr. Hamer ebben a cikkben ír felfedezésének elnevezéséről.

Kellemes téli napokat kíván a Germanische Heilkunde munkacsoportja!
Kellemes téli napokat!
ESETTANULMÁNYOK
Entoderma Ősi mezoderma Új mezoderma Ektoderma